miattásványi méretű zúzógép, a szénrészecske-keménység Hm és az őrlőhenger-keménység Ha aránya nagyobb, mint 1,3, így az őrlőhenger felülete és az őrlőmalom szénszemcséi közötti kopási viselkedés a szénkopáshoz tartozik. A koptató részecskéknek három fő kopási mechanizmusa van, nevezetesen a mikroszkopikus forgács, az extrudálási repedés és a kifáradás.
A szénkopásproblémával kapcsolatos jelenlegi kutatások a következők: Az elemzés azt mutatja, hogy a szén a kopási folyamat során megkeményedett, keménysége nagyobb, mint az őrlőanyagé, és a lényeg továbbra is a kemény kopás. A kopási folyamat során a ciklikus súrlódási feszültségmezőt, a felszín alatti repedéseket és az alakváltozási kifáradást találtuk. Ezenkívül a szántás jelensége és a kis mennyiségű kemény csiszolóanyag kopási különbsége a kopófelület leesését okozza, a súrlódási hőmérséklet emelkedése pedig növeli a lágy csiszolószemcsék keménységét és felgyorsítja a kopást. Úgy gondolják, hogy a szénben lévő kemény részecskék kopást okoznak a kemény anyagok lágy részein. Úgy gondoljuk, hogy a szén rugalmas deformációt hoz létre az érintkezési felületen, és ha a koptató szívósság megfelelő, akkor plasztikus deformáció jelenik meg és terjed ki az érintkezési felületen. A kettő megfelelő súrlódási és nyírófeszültség-koncentrációt eredményez, ami az ásványi méretű zúzógép foggörgőjének kopását eredményezi. Úgy gondoljuk, hogy ez a jelenség a fáradtsági kopás. Az ásványi méretű zúzógép foggörgője összetett feszültségi állapotot hoz létre, amikor anyagokkal érintkezik. Az érintkező szakasz a tömörítési zóna, a nem érintkező rész pedig a feszítőzóna.
Ásványi méretű zúzógépa foggörgő ciklikus váltakozó terhelésnek van kitéve, ami a görgőfelület kopását eredményezi a halmozott károsodások miatt. Úgy gondolják, hogy a lágy szén szilárd halmazállapotú és összenyomhatatlan, és nagyobb erővel tud ellenállni a tekercs felületének, amikor a zúzási területbe nyomják. Emiatt extrudálási, köszörülési és nyírófeszültségek lépnek fel az ásványi méretű zúzógép és a széncsiszoló anyagok foghengerének felületén. A mechanikai energiával átalakított hőenergia hatására a forgóhenger hőmérséklete 60-80 fokra emelkedik, és a csiszolóanyag és a fémfelület mikroérintkezési pontján kialakulhat a kifáradási feszültség koncentrációja, amikor a csiszolóanyag összetörik, és a magasabb hőmérséklet azonnal keletkezik, hogy a csiszolóhenger felülete puhává és kopóvá váljon. A csiszolóhenger kopófelületének mikroszerkezeti elemzése azt mutatja, hogy a csiszolóhenger kopási mechanizmusa az, hogy a felszín alatti keményfém először törik és reped, ami a mátrix lehúzó kopását eredményezi. Másodszor, a keményfém repedései az aljzat felszíne közelében a felületig terjednek, és a hengerfelület fokozatosan kopik a képlékeny és többszörös ütési kifáradás következtében.
